17. rész: Bieberék

2010. szept. 3. 20:48 - írta AnonimGirll

Felkuncogtam, majd felálltam, és megfordultam. Odamentem az ajtóhoz, és kinyitottam az ajtót. Megfordultam, és az ajtófélfának támaszkodtam.

Jus még mindig az ágyamon ült, és elmosolyodott. Felállt, majd idejött hozzám, és egy puszit nyomott a számra.

- Még egyet! - hunytam le a szemem.

- A-a. - kuncogott.

- Gonosz vagy! - húztam le a pólójánál fogva, majd ajkaimat rászorítottam az övéire.

Aztán - mielőtt még megcsókolhatott volna - elhúzódtam, és kuncogva, szórakozottan elindultam a lépcsőhöz. Aztán letrappoltam, és bementem a nappaliba.

- Mehetünk? - kérdezte apu.

- Ühüm. - mondtam, majd elindultam a bejárati ajtóhoz, ahova a többiek is követtek.

- Hozhatom Chelst is? - kérdezte Chris, bár nem tudom kinek szánta a kérdést.

Felhúztam a fekete Conversem, utána feltéptem az ajtót, és kimentem.

A hideg levegő beáramlott a tüdőmbe, ahogyan mélyen beszívtam a levegőt. Eső illat volt. Nem tudom az milyen, csak olyan eső illat (xD).

- Melyik kocsival megyünk? - fordultam hátra.

- Természetesen az enyémmel! - mosolygott Justin.

- De aztán hogy jövünk haza? - kérdeztem.

- Tőlem aztán mehetünk két kocsival is! - rántott vállat.

- Oké, akkor két kocsival megyünk! - mondta apu.

- Jussal megyek! - mondtam, és már siettem is Justin kocsija felé, hogy apám ne tudjon ellenkezni.

Hamarosan Justin is megérkezett a kocsihoz, persze Chelsea és Chris is velünk jöttek. Gondolom ellenőrizni. Tökéletes...

Jus kinyitotta a kocsit, és beszállt a vezetőülésre.

Én azonnal bepattantam mellé.

Ő erre felnevetett, és várta, hogy Chelsea és Chris is beszálljanak.

Aztán beindította a kocsit, és elindultunk. Mi mentünk elől, anyuék követtek minket.

Gyorsan repült az idő, egész úton beszélgettünk. Aztán meg csak azt vettem észre, hogy egy nagy ház előtt állunk.

- Megjöttünk! - vigyorgott, és leparkolt.

Kiszállt, és én is követtem.

Idejött hozzám, és lehajolt, hogy egy puszit nyomjon a számra, de Chels belém karolt, és arrébb húzott. Gondolom Chris utasíthatta..

Rám mosolygott, majd húzott a ház felé. A fiúk mögöttünk jöttek, aztán előreengedtük őket, hogy Jus vezessen.

Jus csengetett, és hamarosan egy sötét hajú nő nyitott ajtót, a kezében egy tündéri kislány.

- Szia! - köszönt Jus.

- Sziasztok! - mosolygott, majd tekintete ránk tévedt. - Gyertek csak be!

Beengedett minket.

Justin a nappaliba kormányzott minket, ahol megpillantottunk egy férfit, aki egy kisfiúval játszott. A karjában tartotta, és úgy játszott vele. A szőnyegen ült.

Aztán megpillantottam a kanapén egy barna hajú, kék szemű nőt.

- Anyu, Apu, Erin... Ő a barátnőm, Lucy Reynolds! - karolta át a derekamat.

Lesütöttem a szemem, és azt hiszem el is pirultam.

Jus felemelte az államat, hogy a szemembe nézzen, majd elnézett. Követtem a pillantását. Először a férfire, majd a kanapén ülő nőre pillantottam, végül a kislányt tartó nőre.

- Heló! - mondtam halkan.

Mindannyian egyszerre mosolyodtak el.

A férfi felkelt, és idejött hozzánk.

Kezet nyújtott, másik kezében a kisfiút tartotta.

- Jeremy Bieber. - mosolygott rám.

- Lucy Reynolds. - mondtam, majd kezet fogtunk.

Aztán átpillantott fiára.

- Ő pedig Jaxon. - nézett vissza rám Jeremy, és megfogta a kisfiú kezét, és integetett nekem. - Köszönj neki, Jaxon! - mosolygott a kisfiúra Jeremy.

A kisfiú rám mosolygott.

- Szia Jaxon! - mosolyogtam rá.

Erre még szélesebben mosolygott.

- Tetszel neki! - kuncogott Jeremy.

Felnevettem.

- Neki is! - helyesbített vigyorogva Jus, és közelebb húzott magához..

Felnevettem. Jeremy is felnevetett, innen a többiek is nevettek.

Jeremy odament a kanapéhoz Jaxonnnal, és folytatták a játékot.

A sötét hajú nő idejött hozzám, hozta a kislányt is.

- Erin Bieber. - mosolygott, és ő is kezet nyújtott.

- Lucy Reynolds. - fogtunk kezet.

- Örülök, Lucy! - mosolygott Erin. - Hogy sikerült elkapnod Justint? - nevetett fel.

- Még magam sem tudom. - mosolyodtam el.

- Ő itt Jazzy! - mondta Justin, és megfogta a kislány pici kezét.

- Justiiin! - mosolygott a kislány.

- Átvehetem? - nézett Erinre Jus.

- Persze. - Erin átadta Jusnak Jazzy-t.

- Nézd, Jazzy! - mosolygott a kislányra, majd rám nézett. - Ő a barátnőm, Lucy!

- Lucy? - nézett rám kíváncsian, majd amint tekintetünk találkozott, Jus ingébe rejtette az arcát.

Mindannyian felnevettünk.

Majd Jazzy, édesen mosolyogva felnézett rám.

- Lucy! - mondta mosolyogva, majd kinyújtotta a kezét.

Megfogtam a pici kezét.

- Szia Jazzy! - mosolyogtam rá.

- Szia! - mondta. De ezt annyira édesen...

Addig a szüleim bemutatkoztak Jus szüleinek.

Aztán idejött a nő, aki a kanapént ült.

- Pattie Malette! - mosolygott rám, és ő is kezet nyújtott.

- Lucy Reynolds! - mosolyogtam vissza rá. Kedves nőnek tűnt. Vele is kezet fogtunk.

- Én vagyok Justin anyukája.

- Nagyon örülök! - mosolyogtam rá.

- Én is. - mosolygott.

- Körbevezetlek titeket! - mondta Jus, majd lerakta a kis Jazzy-t.

Megfogta a kezem, majd elindultunk.

Megmutatta a házat. Végül a szobájában kötöttünk ki.

Csak én, Justin, Chris és Chelsea voltunk fent a szobájában, anyuék lent maradtak beszélgetni.

Jus megmutatta Chrisnek a játékot, mi addig Chelsea-vel az ágyon ülve beszélgettünk.

Aztán ő lement, én pedig néztem ahogyan a fiúk játszanak.

Jus felült az ágyra, én pedig hátulról átöleltem, és a hátába fúrtam az arcomat.

Felnevetett.

- Mi van, cica? - mosolygott, és megfogta a lábamat.

Felkuncogtam.

Elengedtem, majd az ölébe bújtam.

Felhúzódzkodtam, és homlokomat az övéének támasztottam.

Megfogta az államat, és közelebb húzódott hozzám, majd lassan megcsókolt. Nagyon lágyan csókolt, amitől egy kicsit meglepődtem.

- Mi az? - suttogtam, a füléhez hajolva.

- Most szeretnék józan maradni! - suttogta nagyon halkan a fülembe. - Itt vannak a szüleid, az én szüleim, és mellesleg a szobában a bátyád.

Fancsali képet vágtam, mire felnevetett.

Lehajoltam a nyakához.

- Miért akarsz józan maradni? - kérdeztem, és ajkaimat a nyakához érintettem.

- Már elmondtam. - mormolta a hajamba.

- Mondd el még egyszer! - mosolyogtam, és egy lágy csókot adtam a nyakára.

- Nem lehet, most nem. - suttogta.

Elhúzódtam, és kuncogva ránéztem.

- Na jó. - sóhajtottam. - Megyek! Majd küldd le Christ, utána hívj fel engem!

Adtam egy puszit a szájára, majd kimásztam az öléből, és kimentem a szobából. Lementem a lépcsőn, aztán be a nappaliba.

Pattie épp egy fényképalbumot nézegetett anyummal.

Letette az asztalra, és felnézett rám.

- Megnézhetem? - ültem le a kanapéra.

- Persze. - mondta mosolyogva, majd idenyújtotta, és én elvettem.

Nekiálltam nézegetni, hamarosan Chels is csatlakozott hozzám.

Justinról voltak képek. Az elején olyanok voltak, ahol még pici volt, utána már idősebb volt.

Nagyot nyeltem.

Megtaláltam az olyan képeket, ahol Caitlinnel volt. Ezt onnan tudtam, hogy a kép aljára volt kiírva.

Caitlin egy gyönyörű lány...

Gyorsan lapoztam, hogy minél előbb túl legyek ezen a fejezeten. Aztán már lassabban lapoztam.

Egyébként nagyon jó képek voltak. Sok édes kép volt Jusról.

Aztán leraktam az asztalra, és lehunytam a szemem.

- Baj van? - kérdezte Chels.

- Nem, semmi. - mondtam, de nem néztem fel.

Úgy éreztem, hogy én nem vagyok Justinhoz való...